Szíriusz
1942- magyar, 98 perc (2962 m), fekete-fehér
Magyar írók Filmje

Rendezte: Hamza D.Ákos
író: Herczeg Ferenc
Forgatókönyv: Rákóczi Péter
Operatőr: Icsey Rezső
zeneszerző: Polgár Tibor
díszlettervező: B. Kokas Klára
gyártásvezető: B. Kokas Klára
szereplők: Baló Elemér (Szergiusz professzor), Bánhidy Ilona, Berczy Géza, Déri Sári, Greguss Zoltán, Karády Katalin, Makláry Zoltán, Nagy Ila, Pethes Sándor, Rajczy Lajos, Somogyi Nusi, Szakáts Zoltán, Szilassy László (Tibor Ákos gróf)...

  Sergius, a valaha nagytudású de lassan őrült rögeszméibe merülő professzor feltalál egy olyan gépet, amelynek sebessége gyorsabb a Föld forgásánál és így vissza lehet vele repülni a multba. Leányát - Rózsit - és vagyonát annak ígéri, aki hajlandó hozzátársulni az űrutazásban. A romantikus és kalandvágyó Tibor Ákos gróf, félig tréfából, vállalkozik a kalandra, s Sergius szobájában egy festményt szemlélve, a XVIII. század rokokó világába szeretne visszatérni, hogy udvarolhasson a képen látható, szép hölgynek. Egy óvatlan pillanatban, Sergius orvosaitól megszabadulva, el is indulnak a géppel, amely a fölszállás után lezuhan. Ákos lázálmában különös kalandokat él át a XVIII. század osztrák-magyar világában és beleszeret a gyönyörű, velencei énekesnőbe, Rosinába. Amikor magához tér, meglepetten látja, hogy a tudós professzor lánya azonos az álmában látott énekesnővel.


  Herczeg Ferenc író képzeletének szüleménye Szergiusz professzor, a világirodalom első időgéppel utazó hőse! 1894-ben - egy évvel H.G. Wells világhírű regénye előtt - vetette papírra időgépes- utazós történetét a magyar író. A filmváltozatban az időgép egy bomba, egy tengeralattjáró, és egy helikopter keverékére emlékeztet. Valódi motorral és légcsavarral volt felszerelve, és az egykori tudósítások szerint 10.000 pengőbe került, az Aeromechanikai Modellgyár egyik fiatal mérnöke tervezte. A működő modell mellett volt még egy életnagyságú pilótafülke is, a közeli és a belső jelenetekhez.


  A magyar időgép működése a következő fizikai jelenségen alapult - idézve Szergiusz professzort:

  "Ha a gép a helikopterrel kellő magasságba emelkedett, rakétakilövéssel löki felmagát az éter-régióba. Ha a Nap elektrontömegének pályáját és sebességét veszi fel, vagyis 3000.000km-es gyorsulással száguld az űrben, már nincs más, mint az elektromágneses rezgések taszítása minden irányba. Ezzel kapcsolom a fázistranszformátort, amely abba az irányba közömbösíti a taszító rezgéseket, amerre haladni akar. Ezáltal a sebessége nagyobb lesz a Föld forgásánál és vissza lehet vele repülni a múltba."

  A filmet 1942.szeptember 5-én mutatták be egyidőben Velencében és Budapesten. A film bemutatásakor sikeres volt, de a nemzetközi visszhang ellenére eltűnt a süllyesztőben, és csak a nyolcvanas évek végén fedezték fel ismét...

A film időnként a budapesti Örökmozgó Filmmúzeumban és a DunaTv műsorán látható.