Mágia (1917)Mágia
(Magic (angol címfordítás), Der letzte Vollmond (német)
Corvin-film


1917-magyar fantasztikus dráma, kb.55perc, (1205méter), fekete-fehér




Rendezte: Korda Sándor

Forgatókönyvíró: Karinthy Frigyes
Író: Sztrókay Kálmán (novella)
Operatőr: Kovács Gusztáv
Producer:
Korda Sándor, Pásztory M.Miklós
Főszereplők
: Várkonyi Mihály (Pál), Nyáray Antal (Merlinusz gróf (máshol: Merlin báró)/Szinéziusz középkori alkimista/Danton), Lábass Juci (bárónő / grófnő), Nagy Magda (Lujza)...



Bemutató: 1917. október 22. (Corso) - 16éven felülieknek!
Kópia
: Corvin Film, 1917.
   - magyar forgalmazási kópia: 1205 méter (90/1920 számú O.M.B. határozat)
   - az osztrák forgalmi kópia hossza: 1400 méter




   Merlinusz gróf, a büszke várúr azonos Szinéziusszal, a híres középkori alkimistával, aki 1590-ben feltalálta a bölcsek kövét, melynek örök fiatalságát köszönheti. A csodakőnek azonban csak akkor van varázsereje, ha tulajdonosa minden ezredik holdtöltekor, vagyis minden emberöltőben egy ifjú ember vérét veszi. Közeledik a negyedik emberöltő. Merlinusz gróf könyvtára rendezésére szerződteti Pált, a szegény pesti filozoptert, akit következő áldozatául szemelt ki. Pál megtalálja a bölcsek kövéről szóló könyvet, és megsejti Merlinusz tervét.

  A gróf fiatal és boldogtalan felesége vonzódik Pálhoz, szívesen időzik a társaságában. Egy napon megtalálják a gróf arábiai varázstükrét, mely megmutatja nekik Szinéziusz élettörténetét. Látják, amint a tizenötödik században Szinéziusz saját famulusát öli meg, hogy életét egy emberöltővel meghosszabbítsa. Az elképedt Pál az áldozatban saját vonásaira ismer. Megelevenedik a kétezredik holdtölte, mely a francia forradalom idejére esik. Ebben a korban Merlinusz-Szinéziusz nem más, mint Danton, aki egy ártatlan ifjút vezet guillotine alá. A következő emberöltő a biedermeyer korszakban telik le. Szinéziusz vendégül látja a barátját, aki szintén Pál hasonmása, s egy óvatlan pillanatban kinyitja Borgia gyűrűjét és méregtartalmát a vendég poharába önti. Pál és a grófnő megértve az összefüggést a régi könyv sorai és Merlinusz gróf jelenlegi szándéka között, rettegve gondolnak a közelgő négyezredik holdtöltére, melyen Pál a kiszemelt áldozat. Menekülni akarnak, de ez a tervük a gróf ébersége miatt nem sikerül.

  Elérkezik a végzetes nap: 1917. június 6. Merlinusz gróf ünnepséget rendez. Egy vándorcirkuszt léptet fel szalonjában, s ő maga is bemutatja mágikus tudományát. A társulatban van Pál egykori szerelme, Lujza, ki nem tudott Pál nélkül élni, ezért gyalogosan felkerekedett és elindult, hogy szerelmét megkeresse. Éhségtől és a fáradtságtól ájultan talált rá a vándorló cirkusz, s magukkal hozták a kastélyba. Az egykori szerelmesek találkoznak, s úgy tűnik, a szerelem ereje elhárítja a közelgő veszélyt. Este a grófnő a vár sziklafalain bolyong, megbotlik és a mélységbe zuhan. A gróf utána megy, s ő is a szakadékban leli halálát.  Pál elindul, hogy megkeresse a grófnőt, s mikor meglátja az asszonyt a mélyben, utána akar ugrani, de Lujza ott terem, megfogja a karját, és megmenti kedvesét a biztos haláltól. Merlinusz halála után vége a gonosz varázslatnak, Pál és Lujza elhagyja a komor kastélyt....


*

 „Ez a film a fantasztikus drámák legértékesebb, legszebb példánya. A moziközönség rendkívül kedveli, várja a fantasztikus elemet a moziban és ha egy dráma ezt teszi a gerincévé, akkor annak a sikere már meg van alapozva.
A Mágia szerzői, Karinthy Frigyes és Sztrókay Kálmán a fiatal magyar irógenerációnak azok közé a tagjai közé tartoznak, akik éppen csapongó, színes fantáziájukról ismertek. Ebben a darabban ez a két író egy olyan fantasztikus témái alkotott drámává, amely minden fantasztikuma mellett is tisztán irodalmi gondolatokon épül fel."
   
(Pesti Napló, 1917. október 28.)

















- források: MNFA és Hangosfilm.hu -