Novemberben több Alfred Hitchcock-díszdoboz is a DVD-üzletek polcaira kerül két forgalmazó jóvoltából: a lemezeken a neves angol rendező legkiemelkedőbb alkotásai lesznek láthatók. A megjelenések alkalmából az alábbiakban egy interjút olvashatnak a rendező lányával, Patricia Hitchcock-kal, aki apja munkásságáról mesélt...

Okozott-e Önnek valamilyen kényelmetlenséget ez a név felnövése során?
Ez a név nagyon sok örömet okozott nekem fiatalabb éveim alatt, de tulajdonképpen az apám akkoriban még nem is volt annyira híres - különösen amíg a televíziónak dolgozott. Nem sokkal később én férjhez mentem és gyermekeim születtek, így már nem nagyon érzékeltem, hogy az emberek állandóan versenyezni akartak vele. Persze ő ezt remekül viselte. A lányaim kérdezték egyszer Tőle: 'Nagyapa, hogyan tudod ezt állandóan elviselni?' - mire ő azt válaszolta: 'Ezek az emberek fizetnek azért, hogy megnézhessék a filmjeimet!'

Örült amikor a "Szédülés"-t újra megjelentették?
A "Szédülés" nem részesült túlságosan kedvező fogadtatásban amikor bemutatták: ez volt a legsikertelenebb darab az apám filmjei között. Ez a film megelőzte a korát. Amikor először láttam, én nem is értettem, de később, amikor újra megnéztem, csodálkoztam azon, hogy mit nem értettem akkor. Rengeteg emberrel találkoztam akik ugyanezt mondták, vagyis sokmindent ők sem értettek meg elsőre a filmben. Kim Novak hihetetlen alakítást nyújtott, mert a nézőnek el kellett gondolkodnia azon, hogy ő valójában nem is két szerepben tűnik fel, hanem egyben, a második szerepben csak önmaga kegyetlenebb mását alakítja. Kim sohasem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelt volna. Remélem majd most megkapja.

Kim Novak volt az utolsó platinaszőke nő, aki feltűnt a Hichcock filmekben?
A "szőke korszak" még valamikor Madeleine Carroll-lal kezdődött - az apám úgy gondolta, hogy a szőke nők sokkal titokzatosabbak, főleg a hűvös angol szőkék. A kérdés csak az volt, hogy az illető "dögös"-e, vagy sem. A filmjeiben ezek a nők mindig nagyon szexisen vannak felöltözve... Az apám azt mondta, ha meglátsz egy nőt mélyen kivágott ruhában, láthatod, hogy szexi, de hol van ebben a titokzatosság? Na ennyit a titokzatosságról. Nagyon precíz volt. Az anyám szorgosan dolgozott mellette, és ha az apám leírt egy új történet, először vele olvastatta el, hogy megtudja, szerinte lehet-e abból filmet készíteni. Tulajdonképpen az anyám előbb ott volt a filmszakmában, mint az apám. Az apám első munkája az volt, hogy feliratokat készített némafilmekhez.

Ön hogyan fogadta azt a kék emléktáblát, amit abban a brit házban állítottak neki, ahol élt?
Úgy gondolom, nagyon megtisztelő, hogy ekkora becsben tartják az életútját. Az apám ebben a házban élt 1926-tól 1939-ig. Itt vette feleségül az anyámat és én is ebben a házban nőttem fel.

Igaz, hogy az apja Amerikában élt, de végig angol úriember maradt?
Az akcentusát sohasem veszítette el, annak ellenére, hogy az ötvenes évek közepén amerikai állampolgárrá vált. Gyűlölte azokat az embereket, akik az államokon kívül keresett pénzüket Svájcba menekítették, majd nem fizették ki az adót. Ezt nagyon felháborítónak tartotta. Ő egy büszke amerikai polgárnak számított. Itt is élt 1939-től a haláláig.

Most hogyan tekint az apja munkásságára?
Rendkívüli örömöt okoz nekem és a családomnak ez a felfrissült érdeklődés az élete és a munkássága iránt. Ez leginkább 1999-ben volt érezhető, amikor a születésének száz éves évfordulója volt. Az apám életének egyik legboldogobb pillanata az volt, amikor értesült afelől, hogy lovaggá ütik. De valójában mindig is a rajongók visszajelzései számítottak neki leginkább.

www.dvdcenter.hu
2004. november 3., szerda