Lifeboat
Mentőcsónak
(20th Century
Fox, USA, 1944, 99perc, fekete-fehér)
Rendezte: Alfred HITCHCOCK
Szereplők: Tallulah Bankhead (Constance "Connie" Porter); William Bendix
(Gus Smith); Walter Slezak (Willy); Mary Anderson (Alice MacKenzie); John Hodiak
(John Kovac); Henry Hull (Charles D "Ritt" Rittenhouse); Heather Angel (Mrs
Higgins); Hume Cronyn (Stanley Garrett); Canada Lee (George "Joe" Spencer);
William Yetter Junior (német tengerész)...
Producer: Kenneth Macgowan
Forgatókönyv: Ben Hecht és Jo Swerling (John Steinbeck írásából)
Operatőr: Glen MacWilliams
Vágó: Dorothy Spencer
Zene: Hugo Friedhofer
Jelmezek: René Hubert
- Hitchcock cameo -
- Korabeli cikk a filmről: Alfred Hitchcock a filmrendezés G.B.Shaw-ja (Haladás, 1947.máj.22.)
A színhely egy mentőcsónak, amelybe a megtorpedózott hajóról menekülők
szállnak be, ille:ve a riporternő, Conníe Potter bundában, bőrönddel már benne
ül, és nyugodtan fényképez. A bemászó Kovach gépészt azonban annyira megdöbbenti
ez a póz, hogy kiüti a nő kezéből a kamerát, amely a tengerbe esik. A gépészt
követi Spark rádiós, majd Mackenzie ápolónő a sebesült kormányos Smith-szel
és a gyáros Writt, aki ismeri a riporternőt. Bemászik Joe, a néger pincér Highley-vel,
aki karjában tartva csecsemőjét nem veszi tudomásul, hogy a gyerek már halott.
Végül jön a német Willy, mert a támadást indító tengeralattjáró is találatot
kapott. Őt még akarják ölni, mivel a németek a mentőcsónakot is lőtték. Connie
fordít, és így kiderül, hogy a német nem tiszt, s csak parancsot teljesített.
Ez az alapszituáció, amelyben halmozódnak az események.
A halott gyereket erőszakkal kell elvenni az anyától
és a tengerbe temetni. Utána Highley öngyilkos lesz. Előbb Writt parancsnokoskodik,
majd az elégedetlenség miatt Kovach veszi át a vezetést. Kialakulnak a csoportok
is. Spark és Mackenzie, meg a pókerező Kovach és Writt. Iránytű nincs, bár titokban
Willy iránytűt nézeget, sőt reagál a Herr Kapitán megszólításra is. Smith sérült
lábát le kell vágni, ebbe nagy nehezen beleegyezik, és végrehajtják a műtétet.
A vitát a követendő irányról a német dönti el, aki a leghatározottabban és legszakszerűbben
beszél. Spark azonban éjjel a csillagok állása nyomán gyanakodni kezd, hogy
nem a megfeleltí irányba mennek. Joe-nak sikerül ellopnia Willy iránytűjét.
Vita kezdődik arról, hogy kivégezzék-e a németet, de közben kitör a
vihar. Spark vízbe esik és elsodródik. A válságos helyzetben Willy veszi át
a kormányt és kiderül, hogy angolul is tud, mert úgy adja az utasításait.
A menekülést mindenesetre a tudásának és lélekjelenlétének köszönhetik.
A víztartály és az élelem elvesztését azonban nem tudják megakadályozni. Willy
már nem titkolja német voltát, kérkedik tudásával, sőt evez is. Az éhség és
szomjúság mindenkit meggyötör. S amikor mindenki alszik, Willy a vízbe löki
az agonizáló sebesültet, de előbb hangsúlyozza neki, hogy nem Smith, hanem Schmidt
és német. A felébredők megölik a németet, de a dulakodásban a vizesüvege is
összetörik. Halála előtt még el kell tűrniük gúnyolódását, mert neki vitaminja
és tápszere is volt, mert a tervszerűség a fontos. Connie hangsúlyozza is: nemcsak
evezett, de gondolkozott is helyettünk. A nő karkötőcsatjával sikerül halat
fogniuk, de azt a karkötővel együtt visszadobják a vízbe, mertmeglátnak egy
hajót. A hajó azonban német. Csónakot küld hozzájuk, amelyre váratlanul lőnek.
Majd a német hájó elsüllyed, és felbukkan egy angol hajó.
Csónakjukba ekkor egy német kapaszkodik, pisztollyal a kezében. Mit lehet tenni
az ilyenekkel? - hangzik a film utolsó mondataként. Connie hidegvérrel fényképezi
az életüket mentő embereket. Kovach a gyárossal pókerezik és a reménytelen helyzetben
is jövőjét kívánja biztosítani, nyerni akar. Tájékozatlanság, kapkodás, veszekedés
jellemzi az amerikaiakat. Nincs azonban semmiféle politikai túlhangsúlyozottság.
A német - tengerésztiszt, jól kiképzett, fegyelmezett, a többiek e tekintetben
nem vehetik fel vele a versenyt...
(Nemes Károly:
Alfred Hitchcock)